Mi Volt A Haszna A Makedón Uralomnak Görögországban
→ javult az állam belső szilárdsága, hatékonyabbá vált külpolitikája. Katonaság A befolyó jövedelmek nagy részét Philipposz a hadsereg fejlesztésére fordította. Nem zsoldosokat fogadott, hanem hellén mintára phalaxba a gyalogosokat. a szolgálat idején pénzjuttatásokkal ösztönözte őket a jobb teljesítményre. Növelte a lovasság számát. Hetairosok – nehézlovasság: katonai szolgálatuk és politikai támogatásuk fejében a meghódított területek jelentékeny hányadát kapták → így kialakult Phil. körül egy személyéhez hű politkus- hadvezéri testület. 338 Philipposz összgörög kongresszust hív össze Korinthoszban. Cél: a kialakult helyzet stabilitása. Ezért a kongresszus alapító ülésén közbékét hirdet. Megtiltották az egyes államokban létező alkotmányok erőszakos megváltoztatását. → nyugodt hátország A Korinthoszban létrehozott pánhellén szövetség hegemónjává a makedón királyt választották. 337 a szövetség 2. ülésén meghirdette a Perzsia elleni bosszúhadjáratot. 336 A király megkezdi a hadjárat előkészületeit.
Bármit is rejt az Amphipolisz melletti sír, az elmúlt évtizedek egyik legértékesebb ókori lelete lehet. Az sem teljesen kizárható, hogy a sírnak köze van a makedón világhódítóhoz, Nagy Sándorhoz. Szeptemberben kiderülhet. 1977-ben Manosz Andronikosz görög régész az észak-görögországi Vergina mellett egy nagy mesterséges domb föltárásába fogott. A domb közelében több jel - sírkövek, faragott kövek és egy nagy, párkánnyal ellátott fal - is arra utaltak, hogy valami jelentőset rejt a magaslat. A domb évtizedek óta izgatta a régészeket, ám csak Andronikosznak sikerült megtalálnia a bejáratot. Buldózerrel törte át a kaput, és a sírboltban a makedón királyoknak, többek között Nagy Sándor apjának, II. Philipposznak mesés szépségű síremléke tárult a régészek szeme elé. II. Philipposz hamvait ebben az aranyládában találták meg Verginában. Tizenegy kilogramm színaranyból készült Forrás: Flickr / Sarah Murray Elképzelhető, hogy a görög régészet ismét hasonló jelentőségű és szépségű felfedezés előtt áll.
Az még magyarázatra szorulna, hogy miért Amphipoliszba, és miért nem a hagyományos temetkezési helyre, Aigaiba vitték volna a holttestet.
Nagy Sándor felesége és fia volna a sírban? Nagy Sándor halálakor a felesége, a baktriai Rhóxané éppen várandós volt. Egészséges fiúgyermeknek adott életet, akit IV. Sándorként említenek a makedón uralkodók sorában. Katerina Periszteri, a Kaszta sírhalmot föltáró régész merész, saját maga szerint is erősen bizonytalan föltételezése szerint elképzelhető, hogy a világhódító király özvegye és fia nyugszik a hatalmas halomban. Feltételezését Rhóxané és a kis Sándor élettörténetére építi: az anya és fia a Makedónia fölötti uralmat megkaparintó Kasszandrosz kezére kerültek, aki úgy érezte, hogy az özvegy és a törvényes trónörökös veszélyezteti a hatalmát, ezért Amphipoliszban őriztette, majd Kr. 309-ben meggyilkoltatta őket. Némileg ellentmond az elméletnek az, hogy a haláluk titokban maradt, másrészt a zsarnokok ritkán emelnek díszes síremléket meggyilkolt ellenfeleiknek. A dombot övező márványfal részlete Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis Mihalisz Lefantszisz, az ásatáson dolgozó építész véleménye eltér kollégájáétól: szerinte az oroszlán és a sírhalmon talált pajzsok inkább férfira, mégpedig valamilyen nagy harcosra utalnak.
A régészek előtt annyi mindesetre egyértelmű, hogy rendkívül jelentős sírhalom felfedezése előtt állnak; erre utal a verginai halomnál nagyobb méret, a sírhalomhoz felhasznált anyagok értéke és a halomhoz kapcsolható gyönyörű márványoroszlán. A kutatás szeptemberben folytatódik, méreteit pedig az is jelzi, hogy a válság sújtotta Görögországban különböző állami szervek 180 000 euróval támogatják az ásatás folytatását. A régészek abban reménykednek, hogy őszre befejezik a fal feltárását, és behatolhatnak a sírhalom belsejébe. Ha megtalálják a bejáratot, készíthetik a buldózert... Philipposz sírjának homlokzata - most is meg kell találni a bejáratot Forrás: Flickr / Sarah Murray Az sem teljesen kizárható, hogy a sírt mégis Nagy Sándornak építették, közvetlenül a halála után, ám soha nem használták fel, hiszen a temetési menet Ptoleimaiosz miatt nem érkezett meg Makedóniába. Ebben az esetben lehetséges, hogy a sírt feltáró régészek üresen találják a sírkamrákat. Ez megmagyarázná azt is, hogy miért tartott két évig, hogy elinduljanak Babilónból: ezen idő alatt készítették elő Makedóniában, Amphipoliszban a méltó nyughelyet.
II. Philipposz (359-336) - Uralkodása elején leszámolt belső ellenfeleivel. - 4 frontos háború veszélye fenyegetett, ezért pénzzel és ígértetekkel rávette a paiónokat és a trákokat, hogy ne rontsanak az országra. Maradt Athén és a dardánok. 359 Methóné: Philipposz leveri a trónkövetelő seregeit. - 358 újjászervezi a hadsereget – alapvetően gyalogosok - 358 Paionia uralkodója meghal →Philipposz betör a területre és leveri az új királyt Lyppeiost. - 358 nyara: a dardánok elleni háború → makedón győzelem → a dardánok kivonulnak a elfoglalt makedón területekről. → Teljessé válik a központi hatalom ellenőrzése Felső-Makedóniában. Helyreállt Makedónia belső egysége, megerősödött újjászervezett hadereje. - 357 háború Athén ellen. Philipposz megkezdte a déltrák tengerparton az athéni befolyás felszámolását. Amphipolisz makedón kézre került, elfoglalja Pydnát is. - 356 Athén csatlakozott ahhoz a makedónellenes koalícióhoz, amelyet az illír grabaioi királya, Grabos, Lyppeios paión és Ketriporis thrák király hoztak létre.
Támadás a szövetség ellen → Philipposz elfoglalja Poteidaiat és legyőzi Grabos seregét. → A makedón ellen iszövetség felbomlik. A Balkán északi részén a makedón diplomácia érvényesült. Phil. politikai befolyását déli irányba is ki akarta terjeszteni. Lehetőség: A szent háború 355-346 Théba-Boiótia szövetsége ellentétbe került Phókis tartománnyal. 357-ben Athén belebonyolódott saját szövetségesei elleni háborúba. Phókis elfoglalja delphoi szentélyt, és kinyilvánította, hogy a továbbiakban ő foglya Delphoi ügyeit irányítani. Elvette a szentély kincseit is. → ez már szentségtörés 355 A szent háború megindul Phókis ellen. Ebben az évben Athén vereséget szenved szövetségeseitől az un. Szövetséges háborúban. 353 Phil. is csatlakozik a háborúhoz Phókis ellen. 2x vereséget szenved. 352 Phil. legyőzi Phókist. A thesszaliai városok szövetsége őt választja archónná. → Phil. így kedvező helyzetbe került további görög terjeszkedését illetően. 349 az Égei-tenger északi része: Chalkidiké városa befogadta Phil.
1916-ban brit katonák sikertelenül próbálták kicsempészni Görögországból. Az első világháború után az oroszlánt egy, a környéken talált márványlapokból épített talapzatra állították. A kérdés azonban nyitva maradt: kinek az emlékét őrzi a kőbe faragott ragadozó? Katerina Periszteri, a mostani feltárást felügyelő régész és Mihalisz Lefantszisz, a helyszínen dolgozó építész arra a következtetésre jutottak, hogy az oroszlán alapzata hasonló kövekből épült, mint a Kaszta sírhalmot övező, 500 méter hosszú márványfal. A kései római időkben valószínűleg megbontották a sírhalom egységét, darabjait pedig egy közeli gát építéséhez használták, és talán ezzel összefüggésben mozdították el az oroszlánt eredeti helyéről. A szobor a kutatók feltevése szerint a temetkezési domb tetején volt eredetileg: az amúgy is impozáns, 80 méter magas halom tetején a makedónok egyik szent állata, az 5, 3 méter magas oroszlán állhatott őrt. A híres amphipoliszi oroszlán Forrás: Wikipedia / Christof Halbe Nagy Sándor sírja?
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban 4
- Egy új tündérmese: Volt egyszer egy dal | Online-filmek.me Filmek, Sorozatok, teljes film adatlapok magyarul
- Tánc akadémia 1 évad 9 rész videa
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban 9
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban 2019
- Mi volt a haszna a makedón uralomnak görögországban 6
- A bhagavad gita úgy ahogy van 12
9. A makedón uralom – i. e. 338-323 – A korinthoszi Szövetség: i. 338 – II. Philipposz meggyilkolása Aigaiban: i. 336 – III. Alexandrosz uralkodása: i. 336-323 – Nagy Sándor meghódítja a Perzsa Birodalmat, i. 334-329 – Nagy Sándor hadjáratai Indiában és Baktriában: i. 334-327 – Nagy Sándor halála, Babilonban: i. 323 A görög poliszok szövetségbe tömörülnek. Az i. 338-as Korinthoszi Szövetség formailag ugyan biztosítja a városállamok autonómiáját, de a kikényszerített béke valójában Makedónia védnöksége alá rendeli a görög államokat. A görög poliszok felett szövetség formájában működő makedón hegemónia túléli II. Philipposzt, aki a korinthoszi kongresszus utáni évben gyilkosság áldozata. Utóda a húszéves fia, III. Alexandrosz, aki bámulatos hódításaival elnyeri a "Nagy" jelzőt. Nagy Sándor, a Perzsa Birodalom meghódítása érdekében, minden görögöt bevon az elnyomott városok felszabadításába. A "pánhellén" eszmék jegyében hadba vonult seregek vezére, Nagy Sándor hadjáratai megannyi diadalmenet a Perzsa Birodalom végtelen tartományain át.
Eléri az Indus folyó partját – a mai Afganisztán területe -s amerre jár városokat alapít, melyek a nevét viselik. Nagy Sándor a történelemben az első egyetemes birodalom megalapítója, mely elősegíti a meghódított területek hellenizálását A görög kultúra óriási területen elterjed. Nagy Sándor korai halála – melynek oka máig sem tisztázott – ádáz küzdelmet vált ki hadvezérei közt az utódlásért, sőt néhány polisz is kísérletet tesz a hatalom megszerzéséért.
